Fangs of the Father III

Kémnapló, 14. bejegyzés

Menetelésünk a végső csatába lassan kezdetét veszi, de még mielőtt csatlakoznék társaimhoz, feltétlenül fel kell keresnem Wrathion herceget, aki reményeim szerint jó hírekkel fog szolgálni. A herceg érkezésemkor igen csak szűkszavú volt és egy utolsó feladattal még megbízott, ami inkább egy öngyilkosság, mintsem egy könnyen teljesíthető küldetés. A küldetésem célja nem más, mint végezni a világunkat fenyegető káosszal, magával Halálszárnnyal. Ha sikerül elpusztítanom az ősi gonoszt s meg tudom szerezni az állkapcsának egy töredékét, akkor a herceg olyan erővel ruházza fel tőreimet, ami messze meghaladja minden képzeletem.

Kémnapló, 15. bejegyzés

Hosszú mérföldekre elhallatszott Halálszárny üvöltése, amint társaimmal felszaggattuk a fekete sárkány páncéljait. Falevelekként hullottunk alá a mélybe s már-már azt hittük, minket is elnyel a végtelen örvénylő sötétség, de ekkor megpillantottuk szövetségeseinket az égen. Alexstrasza, Kalecgos, Nozdormu, Ysera s végül Thrall is csatlakoztak hozzánk, hogy végső csapást mérjünk ellenségünkre. Épphogy csak rendezni tudtuk a sorainkat, amikor Halálszárny feltűnt a mélyből, s több sebből vérezve életünkre tört, de ezúttal megismerhettük igazi haragját. Ideje, hogy meghozzuk a végső áldozatot világunk megmentéséért, ha kell,vérünkkel fizetünk.

Kémnapló, 16. bejegyzés

Láttam elesni megannyi társam a harc során, s láttam, ahogy a félelmet leküzdve harcolnak a gonosszal, nem törődve a fájdalommal. Bátor harcosaink egy részét elvesztettük, de haláluk nem volt hiábavaló. Halálos csapást mértünk a sárkányra, akit elnyelt az örvénylő végtelen. Halála előtt sikerült kimetszenem egy darabot az állkapcsából, így ennek a feladatnak is eleget tettem. Véget ért hát a hosszas küzdelem és szenvedés. Halálszárny az Őrzők Rendjében méltó ellenfélre talált,és ahogy ez lenni szokott, ismételten győzelmet arattunk a sötétség felett. Azeroth újra fellélegezhet, s valami egészen új dolog ezáltal kezdetét veszi. Még nem tudjuk, meddig fog tartani ez a béke, de egy dologban biztos vagyok. Az Őrzők Rendje mindig itt lesz, ha világunkra újabb gonosz törne, s bátran fogjuk vele felvenni a harcot.

Kémnapló, 17. bejegyzés

A Ravenholdt birtokra visszatérvén nem várt látvány fogadott. A birtok lángokban állt, s több vörös sárkány hevert holtan a földön. Megpillantottam a herceget. Hozzá sietvén láttam, ahogy egy vörös sárkány teteme fekszik előtte. Mostrasz volt az, akivel még korábban megismerkedtem, s aki elvezetett a Ravenholdt birtokra. A vörös sárkányok megpróbáltak leszámolni Wrathionnal, de úgy tűnik ez nem sikerült nekik. Átnyújtottam Wrathionnak a tőreimet apja állkapcsának egy töredékével együtt, aki ezáltal olyan erővel ruházta fel fegyvereimet, amiről hosszú évekig mesélhetek majd unokáimnak. A herceg elmondta, hogy maradt még egy fekete sárkány, akivel végeznünk kell. Ekkor Fahrad tűnt fel, aki figyelmeztetni akarta urát, hogy minél előbb hagyja el a birtokot, mielőtt még több vörös sárkányt küldenének a herceg megölésére. Wrathion ekkor érdekes dologgal állt elő. Az utolsó fekete sárkány, akivel végezni kell, nem más, mint maga Fahrad. Fahrad persze próbált mentegetőzni, de végül felfedte ki is ő valójában és mi a célja. Sárkányformát öltve a hercegre támadt, de a herceg megbénította őt. Az árnyékban vártam Wrathion utasítását a halálos csapásra, majd tőreim új erejével kivégeztem Fahradot egyetlen vágással. Egy fekete sárkány maradt végül. Wrathion herceg lett a fekete sárkányok utolsó élő leszármazottja. Közös utunk itt a herceggel véget ért. Remélem, hogy egyszer újra találkozunk - egy oldalon állva.

Kémnapló, 18. bejegyzés

Amikor már azt hinnénk a kalandunk a világot fenyegető gonosz elpusztításával véget ért, kiderül, tévedtünk. A vörös sárkányok tudták, hogy segítem Wrathion herceget céljának elérésében, ezért nem maradhatott el az sem, hogy érezzem a törődésüket. Egy csillagfényes éjszakán, amikor végre kipihenhettem magam, nem várt események következtek be. Megfosztottak minden tárgyamtól s értékeimtől, csupán a tőrök maradtak meg. Milyen ironikus. Olyan ez, mint amikor a hóhért akasztják. Egy tolvaj, aki mestere a lopásnak lopás áldozatává esik. De szerencsére Halálszárny legyőzésével új szövetségesekre tettem szert, akik az égből kísérik figyelemmel az utam, s ha kell isteni beavatkozáshoz folyamodván visszajuttatják hozzám tárgyaimat, vagyonomat. Mihez is kezdenénk nélkülük.

Soraimat ezennel zárom határozatlan időre. Ha újra eljő az idő, a hátralévő üres sorokat újból betűk fogják megtölteni remélhetőleg izgalmas kalandokkal. Addig is itt vagyunk, s figyelünk.

Jobb klikk / Hivatkozás mentése más néven: torok2.wmv 790 MB